- Mindig a saját korombeli nők tetszettek a legjobban - mondtam, a szemébe nézve.

- Akkor miért hívtál fel újra? - vetette hátra hegyes állát a lány.

- Mert bírom a burádat - vigyorogtam rá.

- Aha - biggyesztette le az ajkát. - Nagyon vicces.

- Nem viccnek szántam - váltottam hangot. - Tényleg jó társaság vagy.

- Ezt mások is szokták mondani - élénkült fel hirtelen. - És általában a fiúk, akikkel barátkozom.

- Általában a fiúk? - húzódott újra mosolyra a szám. - Mert inkább fiúkkal barátkozol, ugye?

- Igen... - nézett el a vállam fölött. - Utálom azt a sok lelkizést, amiről a lányismerőseim élete szól. Szeret? Nem szeret? Reggeltől estig. Ettől a csajos nyafogástól rosszul vagyok.

- Elhiszem. De ugye tudod, hogy közben nagyon nőies lány vagy? - kérdeztem, mindkettőnk kedvére.

- Nem tudom... Úgy nem... - habozott egy kicsit.

- Nem? És ezt a fülbevalót ki vette fel ma reggel? - érintettem meg óvatosan a kék üveggyöngyök csüngő sorát, mindkét fülcimpája alatt.

- Azt én... És én is készítettem!

Hallgattunk egy percet.

- Szeretnék majd felsővezető lenni - fordult újra felém, huszonegynéhány évének minden bájával.

- Tényleg? Az aztán a szép pálya - válaszoltam könnyedén.

- Te hogyan csináltad? - szegezte nekem a kérdést.

- Hát... ha jól emlékszem, én sosem szerettem volna az lenni. Nem érdekelt. El sem tudtam volna képzelni. Aztán egyszer csak ott találtam magam - válaszoltam, amilyen pontosan csak tudtam.

- Én irányítani szeretnék a munkámban. Nem bírnám elviselni, hogy más utasítson. 

- Ühüm. De azt azért tudod, hogy sokszor a felső vezető sem azt teszi, amit ő szeretne? Hogy gyakran éppen olyan dolgokat kell elvégeznie, amiket senki más nem csinálna meg?

- Hogy érted? - pislogott.

- Például úgy, hogy nem valami mókás dolog peres eljárásokban képviselni a céget. Vagy éppen embereket elbocsátani...

Láttam, hogy ezek a gondolatok már nem jutnak el hozzá. Egy pillanatra bosszúság futott át rajtam, de azonnal elengedtem.

- Megfordulsz! - vetettem oda neki, egészen más hangon.

Abban a pillanatban engedelmeskedett.

A kötés a csuklóján, a háta mögött még mindig szorosan tartott.

- Okos punci vagy - markoltam a fürtjeibe, és éreztem, hogy engedelmesen újra nyílik combjai között a rés.