- Én bemutattam a családomnak. Ebédelni járt hozzánk. De nekem teljesen titokban kellett maradnom. A felesége nem tudhatta meg.
- Zavart ez a helyzet, ugye?
- Csak eleinte volt furcsa. De azt mondta, hogy fiatal srác korában nem nagyon ment neki az ismerkedés, és ezért most úgy érzi, mint ha kárpótlást kapna a sorstól, hogy én lettem a szeretője.
- Hát, ha jól számolom, huszonhét év volt köztetek.
- Huszonnyolc. Aztán azt mondta, hogy a közösen átélt fájdalmas élmények még közelebb hoznak minket egymáshoz. És azt is kérte, azért szólítsam "uramnak", hogy ezzel is szorosabbá tegyem a kapcsolatot köztünk.
.jpg)
- Becsapott téged.- Igen! És képzeld, másfél év után egy sms-ben szakított. Azóta sem láttam. Nyolc hónapja.
- Nagyon fájt?
- Nagyon... de...
- ...de?
- ...de úgy érzem, mostanra elmúlt.
- Mostanra múlt el?
- Igen, mostanra. Meg kellett kapnom érte a büntetésemet.
- Nyolc hónap gyötrelem elég súlyos büntetés, szerintem.
- Jaj... - mosolyodott el végre a lány. - Te buta, hát nem a nyolc hónapra gondolok.
- Hát?
- Hát... az elmúlt egy órára - simított végig megtépázott csitrifürtjein.
