A neten ismertem meg, egy publikus fórumban. Képeket töltött fel, fotóalbumokat osztott meg – mind-mind vámpírokat ábrázoltak, erős erotikus beütéssel és némi szado-mazo felhanggal.
Nem tűnt egyszerű esetnek a kiscsaj, talán ezért is kezdett jobban érdekelni. Hamar kiderült, hogy a fantáziája még csavarosabb, mint amit a vámpírképek sejtetnek. Levélben elmesélte, hogy őt igazából a meleg fiúk érdeklik. Amikor rákérdeztem, hogyan gondolja, hogy egy meleg fiúval lesz intim kapcsolata, hozzátette, hogy esetleg biszex is lehet a srác... Ez után már rákérdeznem sem kellett, olyan egyértelmű volt, hogy még nem volt dolga férfivel. Aki ijesztőnek talál egy heteroszexuális fiút, aki vámpírokról ábrándozik hús-vér partnerek helyett, az még nem kerülhetett a valóságos szex közelébe.
Kis habozás után belementem, hogy folytassuk az ismerkedést. Kiderült, hogy Hollandiában él és tanul. Legalábbis ezt mondta – de persze azon az adott hétvégén éppen itthon járt. Én nem kételkedtem, csak mosolyogtam… Benne volt, hogy péntek este találkozzunk. Igaz, amikor ezt „randinak” neveztem, majdnem elmenekült.
Úgy éreztem, játszhatunk egy kicsit azzal, hogy a lányt a fantáziáinak birodalmához közel álló helyre viszem el. Az s/m caféba hívtam. Azok a fétisdíszletek engem leginkább csak mulattatni tudnak – talán neki ismerősek lesznek. Tévedtem: az asztalnál ülve szinte fel sem mert rájuk pillantani. Persze, valószínűleg egyébként is alig lett volna bátorsága a szemembe nézni… Rendkívüli zavarban volt. Lúdbőrzött a tarkója, amikor kifelé menet magam elé engedtem az ajtónál.
Úgy éreztem, segíthetek neki, ha finoman korlátozom a szabadságát. A kocsiba beülve kendőt kötöttem a szemére, ami a következő órákban nem is került le onnan. Picit sajnáltam, mert így nem élvezhettem tovább azt az izgató, vonzó riadt tekintetetet. De neki jól esett. Azt is élvezte, a kezecskéit a háta mögött megkötöztem a nyakkendőmmel. Ekkor már tényleg csak kettesben voltunk.
Gyengédnek szánt, de határozottra sikerült mozdulattal ültettem a farkamba. Utána hosszú ideig mozdulatlanok maradtunk. Később saját vérét és az ondómat egyszerre kentem az ajkaira. Óvatosan nyalogatta.
Két napra rá „vissza kellett utaznia” Hollandiába. Pár héttel később megírta, hogy megismerkedett egy fiúval. Vámpír? – kérdeztem. Jaj, dehogy – volt a válasz. Meleg? Az sem. Biszex? Lehet, nem tudja. A lényeg az, hogy helyes. Tetszik neki.
Elégedetten sóhajtottam fel.