Szebben kérd!

 2010.10.26. 12:29

Tétován álldogál a pult előtt, egyik lábáról a másikra billen. Sűrű szempillái megrebbennek, és telt ajkai is remegnek kissé. Szeplői mögött halványan terjed a pír.

- És ha legközelebb két alkalmat húznánk le a bérletről? – kérdezi újra a pénztárost.

- Mondom, hogy nem lehet – rázza meg a fejét a kék pólós lány a pult mögött.

- De ismersz. Tudod, hogy ide járok – fogja kérlelőre hangját a vendég.

- Sajnálom. Nem tudok segíteni – utasítja el a pultos, és felém fordul. – Tessék!

- Légy oly kedves kettőt lehúzni a kártyámról – mondom neki, kimértem. – És ez egyik öltözőkulcs a női szakaszba szóljon.

A csaj kelletlenül fintorogva rázza meg lófarokba kötött, szőke haját. Hegyes orra megnyúlni látszik.

-Ja, ha szólsz, hogy együtt vagytok – mondja vontatottan.

-Nem vagyunk együtt – zárom le a beszélgetést.

 

 - Köszi, nagyon kedves volt tőled – veszi el a lány a kulcsot a kezemből, az öltöző bejáratánál. Ha lehet, még nagyobb zavarban van, mint a pult előtt volt. Kötött sapkája alól gesztenyeszínű, hullámos tincsek bomlanak ki. A vonásai valószínűtlenül bájosak.

- Ugyan, semmiség – mondom.

- De mindenképpen szeretném megadni – kapja el hirtelen a csuklómat. – Mikor jössz legközelebb?

-Mikor jövök? – villantok meg egy mosolyt. – Tudod mit? Add meg a telefonszámodat, és megbeszéljük!

Már kezében is a papír és a toll. Egy pillanattal később a tenyerembe simítja a cetlit. Rajta egy név: Vera. Alatta kilenc számjegy.

 

 Halk cuppanással válok el meggypiros mellbimbójától. Röviden elkapom párás pillantását, ami aztán máris a takómat súrolja. Az állam borostás: sejtem, mit érez, amint végigsiklom a köldöke, a szeméremdombja, és végül a nagyajkai fölött. Ezért csinálom… Ő pedig ezért borzolja, markolja, húzza egyre erősebben a hajamat. Sóhajtó hangja nyögéssé erősödik, amikor mélyre merítem a nyelvem, és onnan térek vissza a csiklójához. Ajkaimtól a vállamig fut a bizsergés, az ágyékomban pedig olyan lüktetést érzek, mint ha máris a lány ölelne körül.

- Térdelj elém – súgom, és ő készségesen emeli az ajkait. – Fordítva – mosolyodom el, és gondolkodás nélkül markolok formás popsijába. Csuklóit fél kézzel szorítom össze a háta mögött, és kíméletlen lassúsággal hatolok belé.

Félúton megállok. Combjai reszketnek a párnán.

- Ezt szeretted volna, ugye?

- Igen… - nyögi, elfúló hangon. – Igen… Csak abba ne hagyd…

- Érzed már, hol a helyed? – kérdezem tovább, kiszáradó torokkal.

- Nagyon… - hallom hangját, mely szinte sír. – Légyszi, folytasd! Légyszi…

- Szebben kérd! – szólok rá suttogva.

Egy pillanatig még így tartom… Szőke lófarkába kapaszkodva feszítem hátra a fejecskéjét, és gyönyörködöm a fitos orrán végiggördülő könnycseppben... Csak még egy kicsit... mielőtt mindketten feloldódnánk a vonzás és taszítás megnyugtató ritmusában. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kardhal.blog.hu/api/trackback/id/tr442400100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

díva naíva 2010.10.26. 13:46:00

szóval mégiscsak a pénztárost cserkészted be :D

Léa Leoni 2010.10.27. 09:20:31

Gratulálok, ez nagyon tetszett! Remekül van megírva. És valóban, milyen jó néha behódolni egy erős férfinek :)

éniskócos · http://eniskocos.blog.hu 2010.10.27. 09:34:18

@díva naíva: nahát, a szőke az tényleg a pénztáros volt! hogy te mikre figyelsz!! :DD

SassyGurl 2010.10.28. 18:29:18

mindig a szőkék a "gonoszak".. :)))
engem jobban érdekelne a történeted a barna lencsibabával. :)

kardhal77 · http://kardhal.blog.hu 2010.10.29. 10:04:08

"After all is said and done / You can't go pleasing everyone / So screw it!"

Amit a blog szellemének megfelelően így fordítanék:

"Análszex vagy mély torok / Mindig lesz, ki fintorog / Hát cseszd meg!"

:P

Aki kitalálja, honnan van az eredeti idézet, annak küldök egy meglepit. :)

díva naíva 2010.10.29. 10:07:26

@kardhal77: John Lennon Stepping Out

amúgy meg szerintem úgy csináltál, mintha, pedig mégsem :) ;)

kardhal77 · http://kardhal.blog.hu 2010.10.29. 10:12:57

@díva naíva: helyes, mindjárt küldöm a meglepit.

Csak előbb áruld el a második mondatod értelmét, légy szíves!

díva naíva 2010.10.29. 10:19:32

@kardhal77: már tárgytalan, mert mégis befejezted a sztorit egy újabb posztban :) szétszórt vagyok ma kicsit, ilyenkor úgy gondolom, fél szavakból is megértenek,
mindig elfelejtem, hogy nem mindenki :))
süti beállítások módosítása